Sziasztok! Egy egy One Direction fanfiction, aminek a főszereplői: Harry Styles, Liam Payne, Rosie Depth (April), Zayn Malik, Louis Tomlinson, és Niall Horan.
Reméljük tetszeni fog nektek és sokan olvassátok majd!
*FIGYELEM! A blog trágár szavakat és +18-as részeket is tartalmaz!*
Méri & Laura.xo

2013. augusztus 19., hétfő

~Chapter 2. - Az ismeretlen

Sziasztok! Sajnáljuk, hogy sok késéssel hoztuk a 2. fejezetet. Reméljük, hogy a következőt hamarabb meg lesz. Köszönjük a sok feliratkozót! Nagyon örülünk neki! El se tudjátok hinni, hogy mennyire boldogok voltunk mikor megláttuk! És a megjegyzéseknek is nagyon örültünk! Köszönjük! Ehhez a fejezethez is sok kommentet és feliratkozót várunk!


Méri & Laura.xx






Az előző rész tartalmából: 
Elég szerencsétlenül botorkáltam haza felé, de nem tudott nyugtatni az a gondolat, hogy követnek. Egy férfi jött utánam harminc lépésnyire.
- Hova olyan sietősen cica? - Gyorsított a tempóján a férfi is. A szívem már a torkomban dobogott szaladtam ahogy tudtam, de a sikátor végén beleütköztem egy fiúba.
- Kérlek segíts.
- Hagyd őt békén!
-Mert, ha nem mi lesz?
-Ez. - Mondta a védelmezőm, majd az öklével belevert a férfi arcába. A zaklató meghátrált majd elmenekült.
- Jól vagy? - Kérdezte aggódóan. - Igen köszönöm.
- Szóra sem érdemes. - Ki vagy? - Kérdeztem, miközben szemeim végigpásztáztak a testén.


***


- Ki vagy? - Kérdeztem, de ahogy láttam törte a fejét a válaszon.
- Idővel megtudod.
Nem értettem ezt az egészet,hogy értette, hogy "majd megtudod"? Kérdőre akartam volna vonni, de már nem volt ott. Hova tűnhetett ilyen gyorsan? És mégis ki lehetett?


***

Szerencsére már nem kellett sokáig sétálnom, hogy hazaérjek. Bementem anya szobájába, hogy megnézzem mit csinál. Pedig tudtam, hogy most is csak az ágyon fog ülni. De aznap este nem volt ott. Mi történhetett?
Kimentem a konyhába és anya egy tortával fogadott. Mosolygott. Mintha kicserélték volna.
- Veled meg mi történt?
Nem válaszolt. Mosolyogva engem nézett, majd meggyújtotta a tortán lévő gyertyákat.
- Boldog 18. születésnapot kincsem. - Ölelt át. Furcsálltam ezt az egészet. Mitől változott így meg hirtelenjében?
- Anya, mi ütött beléd? - Toltam el magamtól.
- Csak beszéltem ma valakivel, aki észhez térített. Többé nem leszek olyan veled.
- Ja, persze. Csak várjuk ki a végét.
Nem reagált rá, csak sóhajtott. Vágott két szeletet a tortából, majd egyet felém nyújtott.
- Tessék kóstold meg. - Mosolygott rám. Értetlen fejet vágtam, s eltoltam a kezét.
- Nem vagyok éhes. - Válaszoltam bunkón, majd bementem a szobámba. Lezuhanyoztam és ágyba bújtam. Egy folytában azon az ismeretlen srácon járt az eszem, aki ott volt az utcán és segített nekem. Annyira ismerős volt számomra.

***

Sehogy se tudtam elaludni. Kimentem a konyhába, ahol anya ült és a tortából eszegetett. 
- Bocs. Nem akartam bunkón viselkedni csak... 
- Fárasztó napod volt, tudom. Minden nap elmondtad ezt a dumádat. Attól még, hogy én nem reagáltam, hallottam mit mondtál. 
- Jó, de ezt te nem értheted. Nem csoda, hogy bunkózok veled, hiszen fáradt vagyok, sokáig dolgoztam, mint minden nap! Te meg egész nap itthon ültél a nagy seggeden és nem csináltál semmit! - Szinte már kiabáltam. - Ja, és csak úgy szólok, hogyha most összegyűlik annyi pénz amennyi nekem kell, akkor elmegyek! Elköltözök. És már csak magadra számíthatsz majd akkor. Remélem boldog vagy. Nem csak apát üldözted innen el, hanem engem is! - Felvettem a bőr dzsekim és a bakancsom, majd kirohantam a házból. Egyből rá is gyújtottam. Hát igen, sokat cigizek, de hát ez van. Mindenkinek vannak hibái. Nekem is, méghozzá sok, nagyon sok.  


***

Elkalandozásomat megint megzavarták. Egy srác nekem jött. Sötét volt, fején kapucni volt. 
- Mit képzelsz, hogy csak úgy nekem jössz?! - Förmedtem rá.
- Sajnálom, de ha jót akarsz magadnak akkor inkább gyere velem. - Megfogta a csuklóm és elkezdett maga után húzni. Ellenkeztem, majd megálltam.
- Eressz el! Mit képzelsz mit csinálsz? 
- Éppen megmentelek, megint. - Először nem esett le. Mi az, hogy megint? Várjunk csak!
- Te vagy az a fiú aki megmentett attól a perverz állattól? 
- Igen, én. És ha most is jót akarsz magadnak akkor velem jössz. - Újra elkezdett maga után húzni, most már nem ellenkeztem. 
- De mégis miért futunk? És miért nem árultad el, hogy ki vagy? Aztán meg úgy eltűntél. 
- Majd megtudod. De ne fecsegj, hanem inkább szedd a lábad! 


***


 Pár perccel később a mi házunk előtt voltunk. Ja, mintha a házunkat mondhatnám annak. A tető félig meddig lyukas itt-ott. Az ablakok is be vannak törve néhány helyen. És a graffitikről ne is beszéljünk, tele van velük a ház oldala. 
- Örülsz, hogy hazakísértelek? - Mosolygott rám az ismeretlen srác.
- Honnan tudod, hogy hol lakok? 
- Ugyan már April, majdnem mindent tudok rólad. Anyukád hogy van? Már nincs depresszióban? 
- Ne is említsd meg anyámat! És mégis honnan tudod az igazi nevemet? Már rég megváltoztattam. Ki a franc vagy te, hogy ennyi mindent tudsz rólam? Egy nyomozó vagy? Talán kutakodsz utánam? 
- Nyugi, majd mindent megtudsz idővel, de egyenlőre még nem mondhatom el. Sajnálom.
- Istenem, mondd már el! Mi a szarért nem tudsz kinyögni pár szót?! - Csak egy pillanatra vetettem más felé a tekintetemet, mire visszanéztem, újból eltűnt.
- Mi a szar? Talán egy varázsló? - Nevetek halkan. - Hihetetlen. - Megráztam a fejem és visszamentem a házba. 

4 megjegyzés:

  1. Nagyon jó siessetek a kövivel !

    VálaszTörlés
  2. Most találtam rá a blogra, és eddig eszméletlenül jó!!! Csak így tovább!!:)<3 byy

    VálaszTörlés
  3. Ez valami eszméletlen egy blog *..........*
    Gyorsan kövit!!!

    VálaszTörlés
  4. mikor hozod a kövit?? már nagyon várom!!:DD

    VálaszTörlés